A Széll Kálmán Szakkollégium tagjai: Aschenbrenner András, Varga Viktória, Szaniszló Anna, Alasasfah Nour, Payer Antónia, Horváth Patrícia, Dr. Buics László, Balogh Lili Kinga, Pék Gábor, Eszes Patrik, Abishae Noel, Mesterházy Péter
A 3. Kautz Conference on Business and Economics három inspiráló napot kínált a tudományos eszmecserére, szakmai párbeszédre, új kapcsolatok kialakítására és a kutatói fejlődésre a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karán. A Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégium számára különösen emlékezetes volt az idei konferencia: kiemelkedően sok fiatal kutatónk mutatta be tudományos munkáját, közülük pedig többen a szekciójuk legjobb előadójának járó elismerést is elnyerték.
A konferencia kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy oktatók, kutatók, szakemberek és hallgatók találkozzanak, megosszák egymással gondolataikat, megvitassák aktuális kutatási kérdéseiket, és új szakmai együttműködések alapjait teremtsék meg. Külön köszönettel tartozunk a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karnak és a Széchenyi István Egyetemnek azért a barátságos, nyitott és szakmailag inspiráló környezetért, amelyet a tudományos közösség számára biztosítottak.
Szakkollégiumunk számára azonban a legnagyobb büszkeséget az jelentette, hogy ilyen sok hallgatónkat láthattuk ebben a közegben – nem pusztán résztvevőként, hanem a tudományos párbeszéd aktív alakítóiként.
Fiatal kutatóink képviselték a Szakkollégiumot
A Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégium egyik legfontosabb célja, hogy olyan fejlődési utat biztosítson tehetséges hallgatói számára, amelyen az első kutatási tapasztalatoktól fokozatosan juthatnak el a magabiztos fiatal kutatói szerepig. A konferenciaszereplés ennek a folyamatnak meghatározó része: a hallgatók bemutathatják eredményeiket, szakmai visszajelzéseket kaphatnak, válaszolhatnak a kutatásukat érintő kérdésekre, más területek kutatóival cserélhetnek tapasztalatot, és aktív részeseivé válhatnak a szélesebb tudományos közösségnek.
Az idei Kautz Konferencián tagjaink rendkívül sokszínű, aktuális gazdasági, üzleti, technológiai, fenntarthatósági és társadalmi témákban mutatták be kutatásaikat.
Balogh Kinga Lili „Waste-free Dialogue: Communication Tools for Mitigating Food Waste in Higher Education” című előadásában a felsőoktatási környezetben keletkező élelmiszer-hulladék csökkentését támogató kommunikációs eszközöket vizsgálta.
Varga Viktória „Talent Support and Competence Development in Higher Education: A Q-Methodology Study” című kutatásával magát a felsőoktatási tehetséggondozást és kompetenciafejlesztést helyezte a tudományos diskurzus középpontjába.
Pék Gábor „Factors Influencing the Intention and Actual Use of Escooters in the Context of Sustainable Urban Mobility” című előadásában az e-rollerek használati szándékát és tényleges használatát meghatározó tényezőket vizsgálta a fenntartható városi mobilitás összefüggésében.
Szaniszló Anna „What Influences Environmentally Conscious Behavior? An Empirical Research with more than 500 Students” című kutatásában több mint 500 hallgató bevonásával vizsgálta a környezettudatos magatartást befolyásoló tényezőket.
Mesterházy Péter „AI-Supported Customer Service Process Optimization in Public Services: A Simulation-Based Approach to Efficiency and Sustainability” című kutatása a mesterséges intelligencia, a folyamatfejlesztés, a közszolgáltatások és a fenntarthatóság területeit kapcsolta össze.
Dús Pongrác „Systematic Literature Review on Social Impact Bonds” című szisztematikus szakirodalmi áttekintésében a társadalmi hatáskötvényekhez kapcsolódó tudományos ismereteket és kutatási irányokat vizsgálta.
Szabó Noémi „Plugging Into Trust: Exploring AI and the Human Side of EV Acceptance in Hungary by a Mixed-method approach” című előadásában a mesterséges intelligencia, a bizalom és az elektromos járművek magyarországi elfogadásának kapcsolatát kutatta.
Lahbib Maissa „Virtual Teams as Socio-Technical Systems: An Integrative Systematic Literature Review of Success Factors and Barriers” című kutatásában a virtuális csapatok eredményes működését támogató és akadályozó tényezőket vizsgálta.
Matthew Boota „A Systematic Literature Review of Data Exchange in Digital Supplier Buyer Communication in Transportation and Logistics” című előadásában a digitális adatcsere szerepét vizsgálta a beszállító–vevő kommunikációban, különös tekintettel a közlekedés és logisztika területére.
Md Abdullah Al Mamun „Enacting Common Good Human Resource Management for Social Sustainability: A Multi-Level Narrative Inquiry” című kutatásában a humánerőforrás-menedzsment és a társadalmi fenntarthatóság kapcsolatát helyezte középpontba.
Nour Alasasfah „Beyond the Classroom: Exploring AI Use, Perceptions, and Educational Impact Among Students and Teachers in Secondary and Higher Education” című előadásában a mesterséges intelligencia használatát, megítélését és oktatási hatásait vizsgálta közép- és felsőoktatási hallgatók, valamint oktatók körében.
Kálmán Csenge és Aschenbrenner András közösen mutatták be „Artificial Intelligence in Project Management: Insights from Literature and Practice” című kutatásukat, amely a mesterséges intelligencia gyorsan fejlődő területét kapcsolta össze a projektmenedzsment elméletével és gyakorlatával.
Eszes Patrik „Integrating Demand Responsive Transportation into the Smart City Concept: Implications for possibilities within development and research in The European Union – A Mixed-Method approach” című előadásában az okosvárosok, az igényvezérelt közlekedés és az európai mobilitási rendszerek jövőbeli fejlesztési lehetőségeinek kapcsolatát vizsgálta.
Payer Antónia „The Role of Sustainable Mobility and Urban Logistics Systems in Smart City Ecosystems – A Mixed Method Approach” című kutatásában azt vizsgálta, hogy a fenntartható mobilitási és városi logisztikai rendszerek milyen szerepet töltenek be az okosváros-ökoszisztémák fejlődésében.
Végül Abishae Noel „Exploring Collaborative Artificial Intelligence in Urban Mobility and Logistics Systems: A Mixed-Methods Review” című kutatásával a kollaboratív mesterséges intelligencia, valamint a jövő mobilitási és logisztikai rendszereinek kapcsolatát helyezte a középpontba.
A kutatási témák sokszínűsége közösségünk egyik fontos sajátosságát is jól szemlélteti. Bár hallgatóink egymástól jelentősen eltérő problémákkal foglalkoznak, közös bennük a törekvés arra, hogy releváns kérdéseket tegyenek fel, tudományos módszereket alkalmazzanak, új kihívásokat vállaljanak, és saját területükön új tudással járuljanak hozzá a tudományos párbeszédhez.
Négy hallgatónk is elnyerte szekciója legjobb előadójának járó díjat
Hallgatóink erős tudományos jelenlétét további rangos elismerések kísérték: a konferencián négy SZKSZ-tag is Best Presenting Author díjat nyert saját szekciójában:
🏆 Eszes Patrik
🏆 Szabó Noémi
🏆 Dús Pongrác
🏆 Kálmán Csenge
Rendkívül büszkék vagyunk mind a négy díjazottra. Ezek az elismerések azért is különösen értékesek, mert a sikeres konferenciaszereplés jóval többet jelent egy magas színvonalú kutatás elkészítésénél. A fiatal kutatóknak meg kell tanulniuk összetett gondolataikat érthetően és strukturáltan kommunikálni, megszólítani a közönséget, reagálni a kérdésekre, valamint magabiztosan megvédeni kutatási döntéseiket és eredményeiket.
Miközben örömmel ünnepeljük ezeket a díjakat, ugyanilyen büszkék vagyunk minden hallgatónkra, aki kiállt a tudományos közönség elé és bemutatta kutatását. Már ennek a pontnak az elérése is több hónapnyi kutatómunka, felkészülés, tanulás, újragondolás és kitartás eredménye.
Több mint előadások: tehetséggondozási filozófiánk a gyakorlatban
Hallgatóink Kautz Konferencián elért eredményei szorosan tükrözik azokat az értékeket és célokat, amelyekre a Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégium tehetséggondozási tevékenysége épül.
Célunk nem pusztán az, hogy hallgatóink az egyetemi tanulmányaik mellett további programokon vegyenek részt. Egy olyan kutatásorientált hallgatói életpályamodellt kívánunk működtetni, amelyen keresztül a motivált fiatalok fokozatosan fejleszthetik tudományos, szakmai és személyes kompetenciáikat, miközben egyre önállóbb fiatal kutatókká és a tudományos közösség aktív tagjaivá válnak.
A tudományos kutatás, a TDK- és OTDK-részvétel, a publikációk, a konferenciák, a kutatásmódszertani képzések, a mentorálás, az esettanulmányi versenyek, a nemzetközi lehetőségek, a szakmai kapcsolatépítés és a hallgatói vezetői szerepvállalás ezért nem egymástól független tevékenységek. Együttesen olyan fejlődési utat alkotnak, amelyben az egyik tapasztalat készíti fel a hallgatókat a következő kihívásra.
Ahogy Dr. Buics László, a Szakkollégium programigazgatója fogalmazott:
„Számunkra a tehetséggondozás nem különálló programok szervezését jelenti, hanem egy fejlődési út felépítését. Azt szeretnénk, hogy hallgatóink az első kutatási lépéseiktől eljussanak a konferenciaszereplésig, eredményeik publikálásáig, nemzetközi versenyeken való részvételig, végül pedig magabiztos, önálló fiatal szakemberekké és kutatókká váljanak. Az, hogy a Kautz Konferencián ennyi tagunkat láthattuk tudományos közönség előtt előadni – és megtapasztalhattuk azt a szakmai minőséget és magabiztosságot, amellyel kutatásaikat képviselték –, az egyik legjobb visszaigazolása annak, hogy ez a modell működik.”
A konferenciaszereplés különösen fontos állomása ennek az útnak. A kutatás ilyenkor kilép az íróasztal mellől, és egy szélesebb szakmai párbeszéd részévé válik. A hallgatók megtapasztalhatják, hogy a tudományos munka nem ér véget egy tanulmány elkészítésével: a tudás akkor válik igazán értékessé, amikor azt bemutatják, megkérdőjelezik, megvitatják, továbbfejlesztik és megosztják másokkal.
A négy Best Presenting Author díj ennek a fejlődésnek különösen látványos elismerése, a valódi eredmény azonban jóval túlmutat a díjakon. Minden hallgató, aki elkészítette tudományos munkáját, szakmai közönség előtt bemutatta azt, válaszolt a kérdésekre és párbeszédet folytatott más kutatókkal, újabb fontos lépést tett saját tudományos fejlődésében.
Az, hogy ilyen sok tagunkat láthattuk magabiztosan részt venni ebben a folyamatban, az egyik legjobb példája annak, amit Szakkollégiumként el szeretnénk érni: mérhető eredményekre épülő tehetséggondozást, amelynek alapja a lehetőségteremtés, a mentorálás, a folyamatos kihívás, az egyre nagyobb önállóság és az erős tudományos közösség.
Nemcsak a színpadon, hanem a háttérben is
Külön büszkeség számunkra, hogy a Szakkollégium tagjai nemcsak saját kutatásaik bemutatásával, hanem a konferencia sikeres megvalósításának támogatásával is hozzájárultak a rendezvényhez.
Egy többnapos nemzetközi tudományos konferencia megszervezése hatalmas előkészítő munkát, koordinációt, kommunikációt és folyamatos odafigyelést igényel. Miközben a résztvevők elsősorban az előadásokat, szakmai beszélgetéseket és kapcsolatépítési lehetőségeket tapasztalják meg, mindezek mögött jelentős szervezői munka zajlik.
Tagjaink közül Payer Antónia és Biczi Dániel is aktívan segítették a konferencia szervezőinek munkáját a rendezvény koordinációjában, Antónia pedig emellett konferenciatitkári feladatokat is ellátott.
Szerepvállalásuk a Szakkollégium egy másik fontos értékét is jól példázza: egy tudományos közösséghez tartozni azt is jelenti, hogy aktívan hozzájárulunk annak működéséhez és fejlődéséhez.
Büszkék vagyunk arra, hogy tagjaink nemcsak saját tudományos eredményeiket bemutató fiatal kutatóként voltak jelen, hanem olyan kollégákként is, akik felelősséget vállaltak, és munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy mások számára is pozitív és értékes konferenciaélmény jöhessen létre.
Köszönjük a három inspiráló napot!
A 3. Kautz Conference on Business and Economics jóval több volt előadások sorozatánál. Teret teremtett hasonlóan gondolkodó emberek találkozására, kutatási ötletek megosztására, új nézőpontok felfedezésére, jövőbeli projektek előkészítésére és meglévő szakmai kapcsolatok továbbépítésére.
Ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karnak és a Széchenyi István Egyetemnek, amiért ilyen nyitott, barátságos és inspiráló tudományos eseménynek adott otthont, és olyan környezetet teremtett, amelyben tapasztalt kutatók és a kutatói pályájuk elején járó fiatalok egyaránt találkozhattak, tanulhattak egymástól és új szakmai kapcsolatokat alakíthattak ki.
Külön köszönet illeti a szervezőket, koordinátorokat, szekcióelnököket, titkárokat, oktatókat és mindenkit, aki a háttérben dolgozott. Egy ilyen volumenű esemény csak jelentős előkészítéssel, elkötelezettséggel és csapatmunkával valósítható meg, ezért hálásak vagyunk azért a professzionális és befogadó környezetért, amelyet a konferencia három napja során biztosítottak.
Végezetül pedig hallgatóinknak szeretnénk üzenni: nem is lehetnénk büszkébbek rátok.
Akár kutatásotokat mutattátok be, díjat nyertetek, a szervezést segítettétek, kérdéseket tettetek fel, más kutatókkal cseréltetek gondolatokat, vagy egyszerűen újabb lépést tettetek az önálló kutatóvá válás útján, mindannyian a Szakkollégium szellemiségét és értékeit képviseltétek.
A konferencia véget ért, de a beszélgetések, ötletek, kapcsolatok és kutatói utak folytatódnak. A 3. Kautz Konferenciáról nemcsak díjakkal és emlékekkel, hanem új inspirációval, szakmai kapcsolatokkal, valamint jövőbeli kutatások és együttműködések ötleteivel térünk haza.
Már most kíváncsian várjuk, hová vezetnek ezek a következő időszakban.
